Miért tömíti el a defektjavító folyadék a szelepet
Defektjavító folyadék a szelepben: miért nem lehet később rendesen felfújni a kereket?
A defektjavító folyadék sok autós számára gyors segítséget jelent, amikor egy kisebb szúrás miatt menet közben csökkenni kezd a gumiabroncs nyomása. A különböző javítókészletek használata első pillantásra egyszerűnek tűnik: a folyadékot a szelepen keresztül az abroncsba juttatják, majd a kereket a készlethez tartozó kompresszorral felfújják. A probléma gyakran csak később jelentkezik, amikor ismét levegőt kellene tölteni a kerékbe, de a szelep alig engedi át a levegőt, vagy egyáltalán nem lehet rajta keresztül megfelelő nyomást létrehozni.
Ennek egyik leggyakoribb oka, hogy a defektjavító anyag egy része bekerül a szelep belsejébe, ahol megszáradva vagy besűrűsödve akadályozhatja a levegő áramlását.
Hogyan kerül a defektjavító folyadék a szelepbe?
A legtöbb ideiglenes defektjavító rendszer úgy működik, hogy a tömítőanyagot közvetlenül a kerékszelepen keresztül juttatja az abroncs belsejébe. Ez azt jelenti, hogy maga a szelep ugyanazzal a folyadékkal találkozik, amelynek később a futófelületen kialakult apró sérülést kell eltömítenie.
A tömítőanyag eredetileg folyékony, de levegővel érintkezve vagy hosszabb idő után sűrűbbé válhat. A szelep belsejében rendkívül kicsik a keresztmetszetek, ezért már egy vékony lerakódás is jelentősen csökkentheti a levegő áramlását.
Előfordulhat, hogy közvetlenül a javítókészlet használata után még minden megfelelőnek tűnik. Néhány nap vagy hét múlva azonban már azt tapasztalhatjuk, hogy a kompresszor csatlakoztatásakor nagyon lassan emelkedik a keréknyomás.
A szeleptű körül is megszáradhat az anyag
A kerékszelep belsejében található szeleptű feladata, hogy lezárja a levegő útját, amikor nincs rá csatlakoztatva pumpa vagy kompresszor. Amikor azonban defektjavító folyadék kerül a szelepbe, a tömítőanyag a szeleptű környezetében is lerakódhat.
Ha a szeleptű nem tud megfelelően mozogni, többféle probléma jelentkezhet. Előfordulhat, hogy a kompresszor csatlakozója benyomja ugyan a szeleptűt, de a levegő számára csak nagyon szűk keresztmetszet marad.
Ilyenkor kívülről úgy tűnhet, mintha a kompresszor lenne gyenge vagy hibás. A kompresszor dolgozik, a nyomásmérő akár magas értéket is mutathat a csőben, miközben valójában alig jut levegő az abroncsba.
Miért lehet félrevezető a nyomásmérés?
Az eltömődött szelep nemcsak a felfújást, hanem a nyomás mérését is megnehezítheti. Ha a levegő csak lassan tud átjutni a szelepen, a nyomásmérő nem feltétlenül azonnal mutatja az abroncs valódi belső nyomását.
Ez különösen kis teljesítményű hordozható kompresszoroknál lehet megtévesztő. A kompresszor viszonylag nagy nyomást hozhat létre a tömlőben, ezért a kijelző például megfelelőnek tűnő értéket mutathat, miközben a kerék valójában még mindig lapos.
A biztos ellenőrzéshez ezért olyan szelep szükséges, amelyben a levegő akadálytalanul tud mozogni.
Nem biztos, hogy maga a defekt szivárog tovább
Ha egy defektjavító folyadékkal kezelt kerékből később ismét csökken a nyomás, könnyű arra gondolni, hogy a korábbi sérülés nincs megfelelően lezárva.
A valóságban azonban maga a szelep is problémássá válhat.
A megszáradt tömítőanyag megakadályozhatja, hogy a szeleptű tökéletesen visszazárjon. Ebben az esetben a szelep nagyon lassan ereszthet. A folyamat annyira lassú lehet, hogy egyik napról a másikra még nem feltűnő, néhány nap alatt azonban már jelentős nyomásvesztés alakulhat ki.
Ezért egy defektjavító folyadékkal kezelt keréknél nemcsak az eredeti sérülést érdemes ellenőrizni, hanem a szelepet is.
A szeleptű cseréje sokszor szükségessé válhat
Ha a tömítőanyag lerakódott a szeleptűn, bizonyos esetekben tisztítással még helyreállítható a működés. Erősen szennyezett vagy beragadt szeleptűnél azonban gyakran egyszerűbb és biztonságosabb a szeleptű cseréje.
Ennek eldöntése helyszíni ellenőrzést igényel.
Fontos az is, hogy a szelepet ne próbáljuk különböző hegyes tárgyakkal kitisztítani. A szeleptű és a tömítések apró, érzékeny alkatrészek. Egy csavarhúzóval, dróttal vagy más eszközzel végzett tisztítás könnyen megsértheti a tömítőfelületet, és utána maga a szelep válhat a lassú nyomásvesztés forrásává.
TPMS rendszer esetén még fontosabb az ellenőrzés
Sok modernebb autóban közvetlen keréknyomás-ellenőrző, vagyis TPMS rendszer működik. Ezeknél a szelepnél egy nyomásérzékelő is található a kerék belsejében.
A defektjavító folyadék bizonyos típusai az érzékelő környezetébe is bekerülhetnek. Emiatt a kerék későbbi javításakor érdemes jelezni, hogy korábban defektjavító folyadékot használtak.
A szerelő így már a kerék megbontásakor számíthat arra, hogy a gumi belsejében és a szelep környékén tömítőanyag található.
Nem minden defektjavító folyadék okoz problémát a TPMS rendszerben, de az érzékelő és a szelep ellenőrzése ilyen esetben mindenképpen indokolt.
A defektjavító folyadék csak ideiglenes megoldás
A defektjavító készletek alapvetően arra készültek, hogy egy kisebb sérülés után az autóval el lehessen jutni olyan helyre, ahol a gumiabroncsot szakszerűen meg lehet vizsgálni.
Attól, hogy a folyadék után az abroncs ismét tartja a nyomást, még nem lehet biztosan tudni, milyen sérülés történt.
Egy csavar vagy szög okozta kis futófelületi sérülés bizonyos feltételek mellett javítható lehet. Egy oldalfalsérülés, nagyobb szakadás vagy a leeresztett állapotban történő továbbhaladás miatt károsodott abroncs viszont egészen más elbírálást igényel.
A defektjavító folyadék ezért nem helyettesíti az abroncs vizsgálatát.
Mi történik, ha már egyáltalán nem lehet felfújni a kereket?
Ha a kompresszor működik, de a kerékbe láthatóan nem jut levegő, nem érdemes hosszú ideig erőltetni a felfújást. Először azt kell megállapítani, valóban a szelep dugult-e el, vagy más probléma akadályozza a levegő bejutását.
Egy eltömődött szelep javítása sokszor gyorsan megoldható, de csak akkor, ha közben az abroncs állapotát is ellenőrzik.
Ha a kerék már jelentősen leeresztett, az autóval történő továbbhaladás komolyabb abroncskárosodást okozhat. Már néhány kilométer alacsony nyomással is túlmelegítheti és megrongálhatja az oldalfal belső szerkezetét.
Mobil segítség ott, ahol az autó áll
Ha a kerék nem fújható fel, vagy a szelep a korábban használt tömítőanyag miatt eltömődött, nem feltétlenül érdemes lapos gumival továbbindulni.
A gumiszerelés m3 nonstop gumi mobil szolgáltatásként az autó helyszínén tud segítséget nyújtani. Nincs hagyományos műhely, ahová a járművel el kellene jutni: a mobil gumis a szükséges felszereléssel érkezik az autóhoz.
Ez különösen akkor fontos, ha a kerék már nem tart megfelelő nyomást, a szelep nem engedi át a levegőt, vagy nem lehet eldönteni, hogy a korábbi defektjavító folyadék mellett maga az abroncs milyen állapotban van.
A folyadék után érdemes mielőbb ellenőriztetni a kereket
A defektjavító folyadék hasznos lehet egy váratlan helyzetben, de a használata után nem célszerű hónapokig úgy közlekedni, mintha végleges javítás történt volna.
A tömítőanyag maradványai később a szelepben is problémát okozhatnak, megnehezíthetik a felfújást, pontatlanná tehetik a nyomásmérést, vagy akár lassú szivárgást is előidézhetnek.
Ha egy korábban defektjavító folyadékkal kezelt kerék hirtelen nehezen fújható, nem feltétlenül a kompresszor romlott el. Sok esetben egyszerűen a szelep belsejében maradt és megszáradt tömítőanyag akadályozza a levegő útját. Ilyenkor a szelep és az abroncs együttes ellenőrzése adhat biztos választ arra, hogy elegendő-e a szelep javítása, vagy a kerékkel további beavatkozásra is szükség van.